Esztergom és a fotográfia kapcsolata a XIX. század első feléig vezet vissza a múltba. Hiszen az első daguerrotípia készítő már 1842-ben, -tehát alig három esztendővel a találmány szabadalmaztatása után,- megjelent a városban, és a sors különös kegyelme folytán Esztergom azóta sincs híján a fényképész tehetségeknek. Számos országos hírnévre szert tett mester tartott fenn itt műtermet hosszabb-rövidebb ideig, 1915-ben pedig megérkezett az a zseniális amatőr, akit André Kertészenek hívtak. Mintegy három éves itt tartózkodása során készült és méltán világhírűvé vált felvételei Esztergom nevét beírták az egyetemes fotótörténetbe.

Az első amatőr csoportosulás a Szent Imre bencés gimnázium fotóköre volt, amely 1941-43-ig működött. A II. világháborút követő években aztán egy nagyobb igényű városi fotókör kezdte meg működését, zömmel felnőtt tagokkal. Jórész ebből a körből került ki aztán az a fotósgárda, mely immár több mint negyedszázaddal ezelőtt megalakította az azóta méltán elhíresült Esztergomi Fotóklubot, mai nevén ART Fotóstúdiót.

Az esztergomi fotósok kezdeményezésének köszönhetően indult útjára az Esztergomi Fotográfiai Biennálé, mely mindmáig a legjelentősebb magyarországi konceptuális fotóbemutató. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a fotó és a képzőművészet összebékítésében az Esztergomi Fotográfiai Biennálé tette a legtöbbet Magyarországon.

A stúdió tagjai ma már sajátos stílusukat és életművüket építő szuverén művészegyéniségek, kiket korántsem valamiféle szemléleti azonosság, sokkal inkább a szakmai igényesség azonos szintje köt össze. Keddi összejöveteleik mindenki előtt nyitottak, a szakmai beszélgetéseken, előadásokon túl szívesen adnak tanácsot minden fotográfiával kapcsolatos kérdésekben.

A bridzs szellemi sport, versenyszerűen is űzhető kártyajáték, melyet a NOB 1999-ben olimpiai sportágnak minősített. Egy-egy egymással szemben ülő pár 52 lapos francia kártyával játssza. Igen sokrétű szellemi képességet vesz igénybe, így fejleszt is ezeket a képességeket. Szükség van logikus gondolkodásra, memóriára, stratégiára, taktikára.

Mindezek a készségfejlesztő tulajdonságai indokolják, hogy ma már Észak-Amerika és Nyugat-Európa legtöbb matematikai, gazdasági és jogi egyetemén tantárgyként tanítják. Skandinávia legtöbb országában már a középiskolák matematikai fakultációin is előkerül, s tapasztalatok bizonyítják, hogy a bridzsórák csodálatosan megnövelték a hallgatók befogadási képességét, döntésképességét és logikáját.
Bár ma már az Internet segítségével mindenki találhat játszótársakat a világ bármely pontjáról, a nap bármely szakában, az élő játék hangulatát semmi sem pótolja.
Az esztergomi bridzsklub alapítása dr. Madarász Imre nevéhez fűződik. A klub mintegy 30 éves fennállása óta több helyszínen is működött, míg végül 1996-ban a Szabadidőközpontban (ma Bajor Ágost Művelődési Ház) lelt otthonra. A klubtagok hétfői munkanapokon délután fél 5-kor találkoznak, ahol elmondják egymásnak internetes bridzs-élményeiket, majd kevernek és játszanak. Bár az 52 lap mindig ugyanaz, a leosztások végtelen variációja teszi izgalmassá valamennyi partit, megunhatatlanná a játékot.
A klub szeretettel várja új tagok jelentkezését tudásszinttől függetlenül.
A játék szabályairól, menetéről itt olvashatnak: https://www.kartya-jatek.hu/bridzs/